Egyszerűsített beszámolóra vonatkozó értékhatár
Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetőségét ismételten kiterjesztették, ezzel az éves beszámolót készítő vállalkozások aránya jelentősen csökkeni fog a jövő évtől.
Az alábbiakban összefoglaltuk a 2016-os üzleti évtől a beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárokat.
| Beszámoló típus | Árbevétel (millió Ft) | Mérlegfőösszeg (millió Ft) | Átlagos foglalkoztatotti létszám (fő) |
| Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló | 200 | 100 | 10 |
| Egyszerűsített éves beszámoló | 2 400 | 1 200 | 50 |
Ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a fenti értékek közül bármelyik kettő nem haladja meg a határokat, akkor a vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót, illetve mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet.
Gazdálkodók közötti kapcsolatok
Mértékadó befolyás
Új fogalom a mértékadó befolyás. Mértékadó befolyást gyakorol az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20%-ával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.
Jelentős tulajdoni részesedés
Jelentős tulajdoni részesedésnek minősül a más vállalkozás tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő, vagy más módon meghatározott jog, amelynek mértéke a 20%-ot meghaladja.
Társult vállalkozás
2016-tól pontosították a társult vállalkozás fogalmát. Társult vállalkozás lesz az a, konszolidálásba teljes körűen be nem vont, gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára.
Kapcsolt vállalkozás
Kapcsolt vállalkozásnak 2016-tól az anyavállalat és annak leányvállalatait kell érteni. Korábban a társult vállalkozás ide tartozott.
Jelentősen változik a beszámoló felépítése
Eredménykimutatás
Rendkívüli tételek
A 2016-os üzleti évtől kezdődően megszűnik a rendkívüli bevételek és ráfordítások fogalma.
Ezeket a tételeket jellegüknek megfelelően az egyéb bevételek, ráfordítások, illetve a pénzügyi műveletek bevételei, ráfordításai közé kell majd besorolni.
A besorolás alapját az fogja képezni, hogy a gazdasági esemény befektetett pénzügyi eszközökhöz, részesedésekhez, illetve értékpapírokhoz kapcsolódik-e.
Ezzel együtt a kiegészítő mellékletben kell majd bemutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét, illetve jellegét.
Az eredménykimutatás a jövőben nem fog rendkívüli eredményt tartalmazni.
Az összehasonlíthatóság érdekében az előző üzleti év adatait kell bemutatni a 2016-os üzleti évről készített beszámolóban az új előírásoknak megfelelően, vagyis a rendkívüli tételeket át kell sorolni az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek tételei közé, és így beállítani azokat az eredménykimutatásba az előző üzleti év adataiként.
Az eredménykimutatás formája
Megszűnik a „B” változatú eredménykimutatás elkészítésének lehetősége is, bár ez, a gyakorlatból kiindulva, nem sok vállalkozást fog érinteni.
Üzleti vagy cégérték
Jelentősen szűkül az üzleti vagy cégérték elszámolásának lehetősége, ide értve a negatív üzleti vagy cégértéket is. Ilyen jogcímen tételeket elszámolni a jövőben csak akkor lehet, ha üzletág, üzlethálózat vagy telephely megvásárlására kerül sor.
Részesedés vásárlásakor a teljes vételárat a részesedés bekerülési értékeként kell figyelembe venni, üzleti vagy cégérték nem számolható el.
Ahol az üzleti vagy cégérték elszámolhatósága megmarad, ott a bekerülési értéket 5 és 10 év között kell majd leírni.
Az osztalék elszámolása
Az osztalékot ezentúl a döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni kötelezettségként, valamint az eredménytartalék összegét csökkentő tételként.
A mérleg szerinti eredmény (MSZE), valamint az osztalék, illetve eredménytartalék igénybevétele osztalékra sorok megszűnnek az erdménykimutatásban. Az erdménykimutatás utolsó sora az adózott eredmény lesz.
Az MSZE sor a mérlegben is megszűnik, helyette az adózott eredmény soron kell majd kimutatni a tárgyévi eredményt.
Az osztalékfizetésről való döntés a jövőben, összhangban a Ptk.-val, a tárgyévi beszámoló elfogadása után történik. Az osztalékfizetés fedezte a tárgyévi adózott eredmény, valamint a szabad eredménytartalék lehetnek.
Kiegészítő melléklet
Az egszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmát a jövőben egzakt módon határozza meg a számviteli törvény, vagyis nem azokat a tételeket sorolja fel, amelyeket nem kell tartalmaznia, hanem azokat, amelyeket tartalmaznia kell. Ezzel az értelmezés és használhatóság nagy mértékben nőni fog.
A mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásoknak továbbra sem kell kiegészítő mellékletet készíteniük.
A kiegészítő melléklet tartalmát egy külön cikkünkben fogjuk bemutatni.