Cégeladás okai
A cégeladás minden esetben egyéni döntés kérdése, arra jogszabály senkit sem kötelez. Az okok változatosak lehetnek, az alább felsorolunk néhány tipikus élethelyzetet:
- A cég már nem folytat tevékenységet, csak viszi a pénzt a fenntartása, de nem termel bevételt, ezért okafogyott és költséges fenntartani ezt az állapotot
- Jelentős piacvesztés
- Ki nem fizetett követelés
- Peres eljárás
- Nem jöttek be azok az várakozások, amire a céget alapították
- Az a feladat/projekt, amire a cég létrejött, lezárult
- Személye okok (válás, betegség, külföldre utazás, elhelyezkedés más helyen)
Amennyiben a cégünk már terhes számunkra, ne húzzuk az időt, mert egy nem működő cégnek is vannak adminisztratív feladatai (könyvelés, beszámoló, adóbevallások), illetve kötelezett lehet egyes adók fizetésére (pl. gépjármű adó, cégautó adó), ezen felül a vagyon értéke is csökken az idő előre haladtával.
Amennyiben a cég adminisztratív feladatait nem teljesítjük, akkor jelentős bírságokra, adószám felfüggesztésre számíthatunk, az ajánlott küldemények át nem vétele pedig törvényességi felügyeletet, illetve kényszertörlést vonhat maga után.
Összességében elmondható, hogy a cégügyeket nem szabad húzni, minél előbb el kell varrni a szálakat.
Cégeladás menete
A cégeladás általában az alábbi lépésekből áll:
- A cég eladásának eldöntése
- A cég eladásról szóló döntés hivatalossá tétele (a társaság legfőbb szervének határozata)
- A cég átvilágítása, állapotának felmérése, hiányzó adminisztratív, adózási, számviteli stb. feladatainak elvégzése
- Dokumentumok összegyűjtése, listázása
- A vevő felkutatása
- A cég helyzetének ismertetése, a vagyon bemutatása, megegyezés a feltételekben, árban, felelősségben
- A cégeladás lebonyolítása ügyvéd előtt
- A cég dokumentumainak, vagyonának átadása
Cégeladás adózással, tartozással, tagi kölcsönnel
Felmerülhet a kérdés, hogy a céget lehet-e eladni tartozással, illetve tagi kölcsönnel. Jogilag ennek nincs akadálya, azonban itt már több szempontot is figyelembe kell venni:
- Az új tulajdonos kérheti, hogy a könyvekben nem szereplő tartozásokért az eladó vállaljon felelősséget
- Az eladó felel azokért az utólag bekövetkezendő tartozásokért, amelyek az ő tevékenysége idejéből erednek
- Az új tulajdonos kérheti a cég „nullázását”, vagyis annyi pótbefizetést, kölcsönt, egyéb tőkésítést, amely a kötelezettségekre fedezetet nyújt
- Az új tulajdonos kérheti a tagi kölcsönről, illetve egyéb taggal szemben fennálló tartozásról való végleges lemondást (elengedést)
Miért érné meg ennek ellenére bárkinek is egy ilyen céget megvenni?
Ennek okai az alábbiak lehetnek:
- Az új tulajdonos már megalapított céget szeretne venni, megkötött szerződésekkel, több éves múlttal (pl. banki hitel, pályázat elnyerése miatt)
- Az új tulajdonos hatékonyabban tudja behajtani a jogos követeléseket
- A peres eljárásokat hatékonyabban tudja vinni, annak várható haszna érdemessé teheti a céget az átvételre
- A vagyont az új tulajdonos gazdaságosabban tudja hasznosítani, illetve a vételárnál kedvezőbben tudja értékesíteni
- Az új tulajdonosnak jelentős tapasztalata van a cégek adósságainak átütemezésében, fizetési könnyítési eljárások lebonyolításában, ezért a céget a jövedelemtermelő képesség helyreállításáig kedvezőbb helyzetbe tudja hozni
Cégeladás adózása
Magánszemélyekre általános szabály, hogy csak abban az esetben kell adózni, amennyiben az eladási ár az eredeti tulajdonos által befektetett összeget, valamint az évek során felhalmozott eredményt (összesen: saját tőke) meghaladja.
Magyarul: amennyiben többet fizetnek a cégért, mint amennyit a könyvekben kimutatott vagyonának kötelezettségekkel csökkentett értéke képvisel.
Veszteséges vagy tartozásokkal rendelkező cégek esetében tehát nagy eséllyel nem kell az eladónál adófizetési kötelezettségre számítani.
Amennyiben a céget cég értékesíti, úgy az adózás a társasági adó keretében történik. Az adó alapját itt a befektetés könyv szerinti értéke, illetve a kapott ellenérték különbözete adja. Veszteséges vagy tartozással rendelkező cégeknél tehát itt sem kell jelentős adófizetési kötelezettségekre számítani.
Cégeladás költségei
A cégeladás során alapvetően az alábbi költségek léphetnek fel:
- Átvilágítási és a cég vagyonának felmérését szolgáló költségek (pl. ingatlanszakértő)
- A vevő felkutatásának költségei
- A cég „feltőkítésére” fordított kiadások
- Ügyvédi költség, közzétételi illeték (ezeket a vevő viseli)
- A vagyon átadásának költségei
Cégek eladásának buktatói
A cégek eladása nem kockázatmentes tranzakció az sem a vevő, sem eladó számára!
Íme néhány példa erre:
- A volt tulajdonos felelőssége továbbra is fennállhat a nem ismert, utólag felmerült tartozásokra
- Amennyiben az eladás rosszhiszemű, pl. szándékosan tartozás ki nem fizetésére vonatkozik, úgy az előző tulajdonos felelőssége fennállhat, akár eltiltást is eredményezhet
- Az eladó nem tudhatja, mit fog az új tulajdonos tenni a céggel. Amennyiben közismert volt cég, az új üzleti döntéseket összeköthetik a volt tulajdonos személyével
- Ha nem megfelel a dokumentáltság, a cég nem lett átvilágítva, akkor csak újabb bonyodalmak keletkezhetnek, amelyek – a dokumentumanyag átadása miatt – már kibogozhatatlanok, védhetetlenek lesznek
A kockázatok csökkentése érdekében érdemes szakemberhez fordulnunk cég eladása során. Ezzel biztosíthatjuk, hogy az adminisztratív, cégjogi hiányosságok feltárásra, pótlásra kerüljenek, a dokumentumanyag megfelelően felleltározásra kerüljön, a cégeladás megfeleljen a jogi követelményeknek, illetve az eladás megfelelő bejegyzése, közzététele is megtörténjen.
Cégeladás helyett cégmegszüntetés (egyszerűsített végelszámolás)?
Amennyiben a cégeladás hátterében az áll, hogy nem kívánja folytatni a tevékenységet ezért vagy azért, egyszóval: a cég már feleslegessé vált, inkább jöhet szóba az egyszerűsített végelszámolás.
Erről bővebben az egyszerűsített végelszámolásról szóló cikkünkben tájékozódhat.
Kapcsolat
További kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal.
e-mail: whisperingtreebt@gmail.com
Tel.: +36 20 548 4103
Facebook: www.facebook.com/konyveloiroda.budapest
Twitter: www.twitter.com/whisperingtreeb
Tisztelt Lantos Úr.
Van egy betéti társaságom, ami 20000ft tal alakult 1993 ban. A társaság tulajdonában van egy azóta 100 millió körüli értékre emelkedett turistaház, melynek könyv szerinti értéke/ leégve vettem és saját munkával újítottam fel/ 3 millió ft. A céget szeretném eladni, mert a bt nevére szól a működési engedély és az átíratás miatt az jobb lenne.Menni adóra számíthatok? A cégben van tagi betétem kb 6 milió ft. Ki lehet-e ezt vonni az adó alól?
A házat is megnézheti a http://www.lapa.hu oldalon
Tistelettel: Tóth István
06309671241
Tisztelt Tóth Úr!
A pontos válaszhoz túl kevés információt adott meg, ez még támpontnak is kevés a mi szakmánkban. Egyszerűsített szabályként azt tudom elmondani, hogy amennyiben a cégét haszonnal adja el, mint magánszemély, úgy SZJA-t és EHO-t kell fizetnie.
Haszon alatt itt azt értem, hogy a betett vagyoni hozzájárulásánál (jegyzett tőke arányos része) nagyobb értékű vagyont von ki vagy kap ellenértékként az eladáskor.
A könyv szerinti érték és a piaci érték – pláne ingatlanok esetében – ritkán egyezik meg. Így egy eladásnál feltáródhatnak ún. rejtett tartalékok (a piaci érték nagyobb a könyv szerinti értéknél), ezért a kapott ellenérték egy része adóköteles lesz.
Az adózás alól nem lehet kivonni az adóköteles jövedelmet, ilyen tanácsot nem adhatok Önnek.
Az adót – a jóízlés és a legalitás határain belül – érdemes természetesen a legkisebbre csökkenteni, azaz optimalizálni. Az eladás előtt feltétlenül készíttetnék az Ön helyében egy részletes kalkulációt egy szakemberrel.
Erre időt és pénzt kell szánni, és még az adásvétel előtt részletesen “kivesézni” a lehetőségeket.